GENERÁCIÓK CSATÁJA 2014

Asztalitenisz Gála és Pingpong Verseny

generációk csatája astalitenisz gála és meghívásos pénzdíjas verseny

Hírek

Generációk ünnepe

📁 Hírek, Kiemelt hírek 🕔20.december 2014

Szenzációs hangulat, parádés meccsek, világsztárok – hatalmas siker volt a Generációk Csatája asztalitenisz-gála, amelyre több ezren látogattak el szombaton a Körcsarnokba.

Időutazáson vehetett részt az a több mint ezer néző, aki már a Generációk Csatája négy órás kezdése előtt elfoglalta a helyét a Körcsarnokban. A gála a múlt századi ruhákba öltözött, s a hőskort idéző pingpongütőkkel asztaliteniszezni próbáló hölgy és úriember bemutatójával kezdődött.

Ezután videón elevenedtek meg a sportág nagyjai, világbajnokok, Európa-bajnokok, olimpikonok – igazi klasszisok. Természetesen a hozzáértő közönség tapssal fejezte ki tetszését, mint akkor is, amikor a szövetség szakmai alelnöke, Pósfai Gábor nyitóbeszéde alatt a gála ötletgazdájának, Fazekas Péternek köszönte meg, hogy nemcsak kitalálta, de véghez is vitte az elképzeléseit.

Ezt egy életen át kell játszani – sokan gondolják a pingpongról. Hevesi Tamás 1994-es slágere tehát valóban helytálló volt a rendezvényen, amit maga az előadó énekelt el acappella a színpadon.

A dal után az 1979-es Aranycsapat tagjait szólították a pódiumra: Klampár Tibor, Gergely Gábor, Jónyer István, Kreisz Tibor és Takács János természetesen a kínaiak elleni világbajnoki döntőt elevenítette fel, s emlékplakettet vehetett át.

A meccs tizenegy nyert szettig tart – mondta a bemondó az első bemutató mérkőzés előtt, amin persze jót derült a közönség, hiszen a tizenegy a poénok számát jelölte. Ezt először Molnár János érte el Nozicska József ellen, utóbbi felemelőnek nevezte, hogy ennyi ember előtt játszhatott.

Mutasd meg neki kicsi – hangzott a biztatás a nézőtérről a Takács-Kreisz meccs előtt. A poénok láttán többször is felhördült a közönség. Kreiszt Tibor már kilenc éve nem fogott ütőt a kezében, ahhoz képest szépen helyt állt Takács János ellen, aki 11-3-ra nyerte kettejük párharcát.

A Jónyer-Gergely meccs már huszonegy nyert pontig ment, bár a szpíker, Hajdú B. István azon poénkodott, hogy hat különbséggel – ha ezt betartják, bizony sokáig ment volna még a meccs. Életében először Gergely Gábor szettet nyert Jónyer István ellen – hangzott el a helyszínen, miután 21-18-ra csuszával győzött az első magyar úttörő olimpiai bajnok.

A gála atyja, Fazekas Péter a hetvenkét évesen is remek formában lévő Faházi Jánossal mérte össze tudását, utóbbi harminckét eszközzel pingpongozott már életében, például WC ülőkével, lángossal, kazettával, zsebrádióval, vonalzóval és húsvágó deszkával is. Természetesen a Generációk Csatáján is különleges ütőt ragadott, nevesül parkettát, de azzal is nagyon jól bánt. Az interjúból a lángosos sztori nem maradhatott ki, és a köszönetnyilvánítás sem a közönségnek, ami közben el is érzékenyült a még mindig aktív játékos.

Ezután a vívók vették át a terepet, akik nem sokkal messzebb a felnőtt országos bajnokságról ugrottak át a Körcsarnokba. Nandzsing ifjúsági olimpiai bajnoka, Esztergályos Patrik és London olimpiai bajnoka, Szilágyi Áron állt az asztalhoz, de tudták, ez nem a jól megszokott pást, így kicsit félszegen ütögették a labdát. A két vívó „asszóját” Esztergályos nyerte, Klampár Tibor azonban úgy gondolta, ő bizony a vesztessel melegít be a Mikael Appelgren előtti összecsapás előtt, így Szilágyi a világbajnok ellen is megmutathatta tudását.

– Azért jöttem, hogy bizonyítsam, aki az egyik sportágban ügyes az nem biztos, hogy a másikban is – mondta Szilágyi az ütögetés után.

Ő volt a példaképem, amikor gyerek voltam – mondta Mikael Appelgren a Klampár Tibor ellen megnyert mérkőzés után, ami közben olyan volt a hangulat, mintha igazi tétje lenne. Világbajnokunk az interjúban elmondta, a köztük lévő nyolc év korkülönbség ötven felett bizony igencsak kijött az asztalnál, ha kicsit fiatalabb lenne, biztosan szorosabb meccset játszottak volna.

A szünetig Németh Károly és Vitsek Iván, illetve Lindner Ádám és Fazekas Péter szórakoztatta a nézőket.

A gála második része Koncz Gábor monológjával kezdődött, ami végén Tóth Krisztina lépett a színpadra. Az aktív versenyzéstől visszavonuló klasszist először Bátorfi Csilla köszöntötte videón keresztül, s azt üzente: legyen büszke arra, hogy milyen kiváló asztaliteniszező lett, és reméli, hogy olyan tehetséges gyermekek kezdenek el játszani a jövőben, mint Tóth Kriszti. A hétszeres Európa-bajnoknak is járt természetesen az emlékplakett és a virágcsokor.

Az olimpiai negyedik helyezett pingpongos először Oláh Zsuzsával, majd a kétszeres Európa-bajnok Nemes Olgával ütögetett. Utóbbi még azt a cselt is bevetette, hogy mindkét kezébe ütőt ragadott a bemelegítéskor, de Krisztit ez sem zavarta meg, s legyőzte 11-7-re.

– Rengeteg szép, de nehéz meccsre emlékszem, amit egymással játszottunk – mondta Olga a párharc után.

Úgy érzem lassan énekelni is fog Kriszti, erről ne maradjunk le, adjunk neki mikrofont – a pingpongos persze nem akart dalra fakadni, csak Póta Gina szervabemutatásáról árult el kulisszatitkot, a Madarász Dóra, Wirth Vera elleni párosmeccs előtt. Az Európa-bajnok kettős természetesen behúzta a győzelmet.

– Ha kérhetném, ne ilyen unalmasan, sótlanul – szólalt meg Hajdú B. István Tóth Kriszti és Renata Strbíková show-műsora közben, amit a cseh Európa-bajnok hölgy olyannyira komolyan vett, hogy még az asztalra is felpattant, majd, mint a mérgezett egér futkosott körülötte ide-oda. Ezen persze remekül szórakozott a közönség.

Újabb párosmérkőzés, ezúttal vegyes következett a programban: Kriszti Jörgen Persson oldalán a Póta Gina, Mikael Appelgren kettőssel nézett farkasszemet az asztalnál. Az izgalmas meccsen utóbbi páros bizonyult jobbnak – Kriszti sem nyerhet meg mindent, hiába volt ez az ő napja.

– Az időt nem lehet visszapörgetni sem 1988-ig, sem 2000-ig – előbbin Klampár Tibor egyéniben, utóbbin Tóth Krisztina Bátorfi Csillával párorsban végzett az olimpiai negyedik helyén. Csupán ezen a két olimpián játszották le a helyosztót, ezért a Magyar Asztalitenisz Szövetség úgy döntött, elkészíti a szöuli és a sydneyi olimpiai bronzérem élethű mását, amelyet a klasszis játékosoknak –Bátorfi Csilla távollétében édesapjának – a gálán adtak át.

Generációk Csatája az első magyar paralimpiai bajnok, világ- és kétszeres Európa-bajnok Tauber Zoltán és a szintén paralimpiai, háromszoros világ- és Európa-bajnok bemutatójával folyatódott, akik természetesen hatalmas tapsot kaptak a közönségtől. Őket a férfiverseny döntősei követték az asztalnál: Jakab János lett a bajnok, miután 3-1-re legyőzte a verseny meglepetésemberét, az erdélyi születésű Zoltán Zoltánt. A csatájuk után az utánpótlás tartott soklabda-bemutatót, majd svéd házimeccsen izgulhattak a nézők, amelyet Persson nyert meg Appelgrennel szemben a rendkívül szórakoztató összecsapáson.

A győztes még nem mehetett kifújni magát, ugyanis Gergely Gábor személyében kihívója akadt: parádéztak a klasszisok, szemet gyönyörködtető poénokat ütöttek sorban, a nagy hajtásban Gergely picit meg is pihent az asztalon.

– Gergely, ha így folytatja, naptárt fogunk elnevezni róla – poénkodott újra a népszerű sportriporter arra utalva, hogy a magyar klasszis 11-9-re legyőzte a svédek világbajnokát.

Az utolsó előtti attrakció a Jakab János, Kosiba Dániel és az ifjúsági Európa-bajnok Szudi Ádám, Ecseki Nándor párosmérkőzése volt, amit a tapasztaltabb kettős nyert. A nap zárásaként a Klampár, Jónyer és a Gergely Takács duó állt asztalhoz egymás ellen, s persze vastapssal hagyták el a Körcsarnok termét.

A műsor legvégén a férfiverseny dobogósai vehették át az érmeket, miközben a Queen We Are The Champions szólt a hangszórókból, majd a gála összes résztvevője felállt a színpadra, hogy közös kép készüljön róluk.

Share this article with friends